Digitális fotó
Szeged
2005
A mozdulatművészet egységként tekint az emberre, és természetes alapállapotába helyezi. Ehhez persze ösztönösség és tudatos figyelem kell, de az emberek többsége nem szeret gondolkodni, mert fárasztó. Sokan sportolnak, sokan olvasnak, de nem merül fel, hogy a két tevékenység valamilyen formában összekapcsolható. Lábán Rudolf azt vallotta: minden ember táncos, ezért minden emberi megnyilvánulás tánccá alakítható. Dienes Valéria meg úgy vélte, a mozdulat testvére a gondolkodásnak. Úgy érzem, mindez kortárs, mai műfaj, de klasszikus is: fontos, hogy a gyökerünk 99 évre nyúlik vissza, stílusbeli kötődésünk tradicionális. Ez egyszerre teher és kincs – izgalmas kihívás. Művelője bármit hozzátehet és elvehet belőle. Meggyőződésem, hogy ezt nem lehet tanítani vagy megmutatni, csak párhuzamos úton járni a tanítványokkal. Pálosi Istvánnal ezt a Dienes-féle gondolatot próbáljuk továbbvinni az Alapítvány és a Társulat munkájában.
Fenyves Márk 1973-2018
